2003-ban kezdtem a tudományos utamat a mesékkel. A szakdolgozatom kommunikációelméleti tranzakcióanalitikus meseelemzésről szólt, amelyben egy saját jelentésváltozási modellre alapozva vizsgáltam a meseszereplők, mint énrészek közötti interakciókat. A mesék rejtett pszichológiai játszmáit elemezve azt találtam, hogy a mesék teljes korpuszában játszmamentes jelentéstani üzeneteket közvetítenek. Első körben ez alapozta meg a szerepelméleti és énállapotokra vonatkozó integratív meseterápiás módszertanomat, melyből kinőtte magát a Meseversum®.

2012-ben kezdtem el Metamorphoses-meseterápiás csoportokat vezetni integratív pszichoterápiás, pszichodramatikus, mozgásmeditációs és testtudat-fejlesztő eszközökkel integráltan. Ezek során kerestem a meseterápia és a mesék terápiás felhasználásának keretei között a határokat, átjárhatóságokat.

A szakmai utamat Boldizsár Ildikó folyamatosan követte, a módszertanának továbbfejlesztését, pszichoterápiás intervenciókkal való integrálási munkára való átdolgozását megtisztelően támogatta.

A Meseiskolában krízisintervenciós, személyiségfejlesztő, pszichoterápiás és módszertani integrálási

elméletet és gyakorlatot, illetve integratív meseterápiás munkát lehet majd tanulni tőlem. Mentorálást és szupervíziós munkát is szívesen vállalok.

Végzettségeim alapján traumainformált testtudati és krízis tanácsadó szakpszichológus, Metamorphoses-meseterapeuta, integratív terapeuta, pszichodráma asszisztens (vezető folyamatban), bioszisztemikus pszicho-szomatoterapeuta jelölt és készségfejlesztő tréner vagyok.

"ITT HÁROM NAP EGY ESZTENDŐ" - MESEI IDŐ- ÉS VILÁGKÉP [1]

kiemelt szövegrész

A mostani írásommal azt igyekszem körül járni, hogy ha a mesék az érzékelhető és tapasztalható világ lenyomatai és a kozmikus rend térbeli és időbeli mementói, akkor valójában hol és mikor van az, amikor három nap egy esztendő.

Vajon létezik-e olyan hely a világon, ahol csak egy, vagy három nap egy év?

Ez a téma már sok éve (2020) is nagyon izgatta a fantáziámat, és írtam róla a krízisek feldolgozásához szükséges terápiás és mesei idők összefüggése kapcsán.[2]

Azóta rengeteg dolog jött velem szembe, pl. a Boldizsár Ildikó indította Metamorphoses Szabadegyetem 3 féléve[3], ahol újabb és újabb perspektívákkal bővült a Metamorphoses-meseterápia csodás világa. Az első félévben csupa olyan témáról esett szó, amelytől felbolydult bennem a saját világ- és emberképem is, mit Vámos Ferenc Kozmosz a magyar mesében c. könyve[4] önmagában is próbára tett: a mesei idő- és térelképzelések kapcsán újabb tényekkel gazdagodva, megerősítést kapott az a megfontolásom, hogy a mesei cselekvések és terek összefüggéseinek nem csak szekvenciálisan, hanem fejlődéslélektani szempontból is komoly szerepük van.

Magam az integratív terápiás munkában speciálisan dolgozom a mesei helyszínekkel és cselekvésekkel. A belső imaginatív technikákon felül 2012 óta dramatikus eszközöket is használok. Ezek legfontosabb hatótényezője a mesei – s ezzel egy mentális – térbehelyezési és cselekvésbe fordítási folyamat, mihez a spontaneitás és kreativitás erőforrásait aktiváljuk. A másik fő terápiás eszközöm a testtudati munka, amelynek fő kérdése a tested hogyléte, a kontextusokban elfoglalt helyzete, hogy mit érzékelsz, érzel, vagy éppen mit nem. Erre a munkára keretszerűen illeszkedik Vámos Ferenc megjegyzése, hogy "A mesében a tér és a cselekmény elválaszthatatlan egység. Egyik a másikkal sorsszerűen függ össze." A másik ilyen megerősítő "mesetudományi" mondat "A varázsmesékben előforduló helyszínek mindig lelki vagy szellemi tényezőknek felelnek meg, és az ember belső átalakulásának különböző stádiumait és helyzeteit képviselik" (Pressing Lajos)[5]. Ez utóbbi rímel a 2020-ban írt posztomra is, mely a mesék pszichés tartományaiban kutatta a mesei idő kérdéseit.

A mostani írásommal viszont azt igyekszem körül járni, hogy ha a mesék az érzékelhető és tapasztalható világ lenyomatai és a kozmikus rend térbeli és időbeli mementói, akkor valójában hol és mikor van az, amikor három nap egy esztendő.

Az alapformát hordozó magyar népmesék gyakori meseeleme az "egy/három nap egy esztendő" helyszíne, és ezek említése réges-régi rejtett tudást őriz. Az első írásomban számos mesét szedtem össze, amelyben a főhősnek szolgánia kell ezeken a helyeken. Itt van pár új formája ennek a motívumnak:

"Volt a királynak három ezüsterdeje és három aranyerdeje és akkor minden esztendő csak egy napot szolgáltatott, és a három esztendő csak három napból állott."[6]

"Bátyáid... beszegődtek, kapnak is szép királyi ruhát, de te is kapsz, ha engem kiszolgálsz...! Csak reggel lesz dolgod, három nap lesz egy esztendő!"[7]

"Mindjárt meglett az alku, kezet fogtak. Az esztendő három napból állt."[8]

"De már betelt az esztendő, merthogy szót egybekeverjek, akkor csak három nap volt egy esztendő."[9]

Hasonló motívummal találkozhatunk a Tündér Erzsébet c. mese elején, ahol az esztendőre vonatkozó szabályok némileg keverednek a reális idővel, hiszen az elvetett búzának egy év kell ahhoz, hogy kinőjön.

"Nálam három nap egy esztendő, s ha becsületesen kitöltöd a három napot, adok neked egy vékás földet s egy véka búzát, s amit az Isten ad, az a tied lesz."[10]

A feladat ezeken a mesés helyeken bonyolódik: fel kell törni a földet, termőképessé tenni, bevetni, learatni, a búzát megőrölni, kenyeret készíteni belőle, és megetetni belőle a gazdát. Van ahol, szőlőből kell ugyanezt csinálni, vagy palotát építeni egy nap alatt, híddal, tóval, erdőkkel.

A valós időrendünk alapján azonban ez lehetetlen. De vajon tényleg az?

A történeti gyökereik alapján a mesék "a valóságot képezik le". Vagyis nincs bennük lehetetlen, maximum csodás elem.

S ez így van ezzel az egy- és háromnapos évekkel is.

Ugyanis itt, ma 2025-ben is létezik olyan hely a Földön, ahol egy esztendő alatt pusztán egyszer kell fel a nap, és egyszer nyugszik le. És ez a terület nem is annyira kicsi. A napkorongot az északi sarkkör és a déli sarkkör szélességi fokain túl, egészen pontosan a 67° környékétől egy évben egyszer lehet látni felkelni, és egyszer lemenni [11]. Ugyanakkor emiatt hosszú hónapokig tart egy soláris nap, és egy soláris éjszaka. A hajnal és az alkony időszakai, amikor ugyan a Nap nem látható, de mégis világos van, szintén napokig, hónapokig tart. Ugyanígy hónapokig tart az éjszaka is. Ezeken a helyeken a napfelkelte időpontja a tavaszi napforduló, a naplementéé pedig az őszi napforduló. A déli félgömbön pont fordítva van. Ennek oka a Föld forgási tengelyének dőltsége.[12]

Erre a területre az északi félgömbön több kontinensen is esnek szárazföldi részek: Gröndland, Kanada, Oroszország, stb. legészakibb pontjai elég nagy területen belógnak ebbe a zónába. (Lásd még térkép.)[13] A fennmaradt népmesék – melyek említenek ilyen területeket –, bírnak olyan forrásokkal, amelyeket az itt élő népek ősei jelentik. Ezen felül, ezek a mesehősök nagyon-nagyon sokszor északi irányban indulva találnak el ezekre a helyszínekre. Talán nem véletlenül, hiszen ilyen területeket csak Északon lehet találni. A déli félgömbön nincsenek olyan emberlakta területek, amelyek a sarkkörön belül találhatóak lennének, s gyalog elérhetőek volnának. Csak hajózva lehet megközelíteni őket.

Szóval, ezekre az egynapos esztendejű helyekre szárazföldön is el lehet jutni. De vannak szigetek is, amelyek beleesnek ezekbe a zónákba, így a tengeren átkelő mesehősök lehetnének mai akár kalandorok, akik vízre szállnak ezen a vidéken.

Nézzük ezt a "háromnapos év" problémát. Több csillagásszal levelezve [14], csillagászati oldalakat bújva, rengeteg földrajzi anyagot tanulmányozva nagy valószínűséggel létezik fizikailag is olyan hely a bolyón, ahol kb. 3 naplemente és -felkelte történik egy évben. Ennek meghatározása viszont problémákba ütközik. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a napkorong látványa a horizonton több dologtól is függ. Az egyik, hogy a légköri zóna torzítja a fényeket, amelyek a Nap látványának tapasztalhatóságát befolyásolják. A másik, egy nagyon érdekes jelenség, amit analemmának hívnak [15]. Az analemma az a jelenség, amikor a Napot az égen az év különböző napjain teljesen máshol látjuk delelni. Ha ezeket a pontokat összefényképezzük egy fényképre – lásd az athéni Parthenon mellett délben készített képet [16] –, akkor azt figyelhetjük meg, hogy a Nap egy nyolcas jelet ír le az égbolton. A legalacsonyabb és a legmagasabb delelési pontjai között 47° a távolság. Így ha ugyanazon a földrajzi szélességen vagyunk, de valahol egy olyan magaslati ponton lakunk, ahonnan pont látható a Nap akkor, amikor a lemagasabb a delelési pontja, akkor azon a helyen előfordulhat, hogy az egynapos zónán belül a napfordulók környékén láthatunk egy-egy plusz naplementét és felkeltét is. A helyzetet kicsit tarkítja, hogy a Földünk jelen pillanatban a forgása, és mágneses és földsűrűségi hatások okán az északi pólusánál kicsit ki van dudorodva, még a déli pólusánál be van lapulva, így nem egzakt gömb felszínnel számolva lehetne megtalálni ezeket a helyeket [17]. Szóval lehetséges, hogy tényleg oda kell menni, és megkérdezni, hogy merre van az az ország, ahol 3 nap egy esztendő, és a helyiek majd megmondják.

Ami még kérdés, hogy vajon lehetséges-e ezeken a területeken, hogy a háromnapos évből egy nap elvessük és beérleljük a búzát, majd kenyeret is süssünk belőle? Vagy egy nap alatt vágjunk ki egy óriási erdőt? Vagy építsünk fel palotákat?

Egészen biztosan ide már csodák kellenek, de azért találtam olyan történeti írást [18], amely igazolja, hogy a viking felfedezők, amikor először léptek Iceland (861-ben) és Grönland (982-ben) szigeteire, akkor ott zölden termő területeket találtak. Az akkori feljegyzések alapján, klímakutatások és a helyi leletek által tudományosan is alátámasztva, voltak olyan területek, ahol a 60-70° szélességi fokok között is termeltek búzát és árpát is. Az árpamezők még a 70°körön is gazdagon termettek. Ennek oka az volt, hogy az akkori éghajlati viszonyok miatt sokkal melegebb volt az idő. Megolvadt a jég ezeken a részeken, a tengerek hajózhatóak lettek, és a termőföldeken megtermettek ezek a növények is. Fontos időszak volt ez a viking felfedezők számára, mi közel 500-600 éven át tartott, a 650-es évektől egészen az 1220-as évek végéig. Ez elég hosszú időszak ahhoz, hogy az ebből a korból származó történetek, melyek a mai népmeséink keletkezésének forrásai, olyan helyekről számoljanak be, ahol valóban egy nap egy esztendő, és ott bizony, még a búza is megérik, egy vár is felépül, és egy esztendőnyi esemény is megtörténik ennyi idő alatt!

S aki nem hiszi, járjon utána!

Források:

[1] Az aktualizált eredeti cikk: https://www.facebook.com/share/p/1LhdRUPKKi/

[2] https://www.facebook.com/mesecsoport2/posts/3762846703755741

[3] boldizsarildiko.hu

[4] Vámos Ferenc: Kozmosz a magyar népmesében. Hermit Könyvkiadó Bt., 2017

[5] boldizsarildiko.hu

[6] Hogyan nyerte el a szegény csobán a császár leányát? Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék Süss föl nap i.m. II. 189.p.

[7] A macskakisasszony, Berze Nagy János gyűjtése, Süss föl nap i. m. 91. p

[8] A vasfejű ember, Török Károly Csongrád-megyei gyűjtése. Süss föl nap i.m. I. 287. p

[9] Szép Palkó, Kriza János gyűjtése. Süss föl nap i.m. II. 232. p.

[10] https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/tuendermesek/tuender-erzsebet (Letöltve: 2025. 09. 09.)

[11] https://www.wunderground.com/cat6/Sunrise-Sunset-Solstice-Puzzle-Solved

[12] https://www.wunderground.com/cat6/Sunrise-Sunset-Solstice-Puzzle-Solved

[13] https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f5/Arctic_hu.png

[14] Külön köszönet a segítségért Gurubi Ginának, Válas Péternek és Kovács József csillagászoknak!

[15] https://solar-center.stanford.edu/art/analemma.html

[16] https://solar-center.stanford.edu/FAQ/Qsunaspattern.html

[17] https://termtud.akg.hu/okt/7/foldunk/1fold.htm

[18] https://arago.elte.hu/sites/default/files/VikingNavigacio-2_ET.pdf

Weboldal

• Krízisfókuszú meseterápiás munka bemutatása – Krízis tanácsadó szakpszichológus képzés záródolgozata. ELTE PPK 2024.
• Meseversum – Meseterápiás elmélet és gyakorlat. Első és második kiadás. Oriold és Társai Kiadó. 2024. https://orioldbooks.com/termek/meseversum-masodik-kiadas/
• Integratív Meseterápia felnőtteknek. In: MESE – Napjaink meseirányzatai. Összművészeti folyóirat. 1. évf./2022./nyár 56-58.o.
• Integratív Felnőtt Mesterápia. In: Meseterápia a gyakorlatban. Magvető Kiadó, 2014. 254-270. o.
• Mesés Mátka 02 integrált meseterápiás workshop esettanulmánya. Metamorphoses-meseterapeuta képzés, Felsőfokú vizsgadolgozat; SOTE 2014
• Mesék mint énrészek közötti kommunikáció elemzése tranzakcióanalízissel, avagy Vaszilisza tűzért megy Baba Jagához. Szakdolgozat, DE Pszichológiai Intézet, 2005.