"Valahányszor tudni akarod majd, kivel beszélsz, vedd elő ezt a két pillát, és rajtuk keresztül nézd meg a veled szemben álló embert. Tüstént megtudod, mi lakozik benne. És csak annak higgyél, aki nem változik meg, bármilyen figyelmesen nézed is a pilláimon keresztül. Az ilyen ember mellett jó életed lesz." Farkas szempillái (japán mese)

Kamaszként lettek barátaim értelmileg akadályozott kortársak. Bennük olyan embereket ismertem meg, hogy akárhányszor nézek a farkas szempilláiba, ugyanazt látom, amit pillák nélkül is. Azért lettem gyógypedagógus, hogy velük lehessek. Így aztán valóban jó életem lett.

A hangtalanok hangja

kiemelt szövegrész

"…szakdolgozatomban azt vizsgálhattam, hogy a résztvevők hogyan vélekednek a metamorphoses meseterápiás foglalkozásokon zajló tevékenységekről, miben éreznek változást a terápiás foglalkozások bevezetése óta… A leginkább előrevivő tényező azonban az interjúk felvételekor az a magas szintű motiváció, segíteni akarás és lelkesedés volt, amivel a fiatalok részt vettek a kutatásban."

A leggyakrabban felmerülő kérdés munkám során, hogy "értik-e" a meséket az értelmileg akadályozott fiatalok. Meggyőződésem, hogy pontosan értik a mesék üzenetét, ugyanakkor az is, hogy az ő gondolataikat a nem értelmileg akadályozott emberek kevésbé, vagy egyáltalán nem értik meg. Ezért azt az utat szeretném most megmutatni, ahogy a mesék segítségével közelebb juthatunk a teljes megértéshez.

"Vajon szóra bírható-e az alárendelt?" (Spivak, 1996)

Spivak kérdésére válaszolva azt, hogy mit mondanak a mesék az értelmileg akadályozott embereknek, hol látják magukat benne, csak is az ő iránymutatásukkal és vezetésükkel tudhatjuk meg. A feladat nem könnyű, de megkerülhetetlen, ezért a megismerés során a résztvevők visszajelzései, a velük való közös gondolkozás a leginkább meghatározó.

A mese az egészen keresztül mutatja be a rendet, melyben "nincsenek ellentmondások a tapasztalás, a tudás és a gyakorlati megvalósítás között" (Boldizsár, 2013, 15) Ebből a gondolatból és a "Semmit rólunk, nélkülünk (Charlton, 2000)" elvből kiindulva az a feltételezésem, hogy a meseterápiás foglalkozásokon a résztvevők megnyilvánulásai mutathatják meg a mesékben rejtettebben előforduló, fogyatékossággal kapcsolatos tartalmakat. A kezdetektől háromféleképpen dokumentálom a foglalkozásokat: a hivatalos adminisztráció szerint, egyéni haladás szerint és a terápiás naplóban. Ez utóbbi saját feljegyzéseket, gondolatokat tartalmaz, azokat az eseményeket, vagy mondatokat írom le benne, amiket fontosnak tartok, ily módon rendkívül szubjektív szűrőként funkcionál. Szubjektivitása ellenére, vagy amellett mégis rendszeresen találok benne olyan mondatokat, melyek közelebb vihetnek az objektív megismeréshez és a kutatás kvalitatív módszertanához igazodnak.

A teljes anonimitás megőrzése érdekében a terápiás naplómból csak a mondatokat idézem, sem időpontot, sem a személyre utaló bármilyen kódot nem alkalmazok, mely azt a vélekedésemet is erősíti, hogy az alábbi mondatok tipikusnak mondható megnyilvánulásokat tartalmaznak. Minden mondat után jelölöm viszont azt a mesét, amihez kapcsolódóan elhangzottak.

"Jó lenne, ha meg tudnátok mondani, hogy hogyan szabaduljak ki!" (Békakirály és Vashenrik)

"Azt hiszik, hogy minden jó, csak mert jónak kell lenni. Honnan tudjam, hogy mi jó? Megmondják azt is. …" (Holle anyó)

Tavaly végeztem a közoktatásvezetői szakvizsga képzést, melyen találtam olyan témavezetőt, akivel szakdolgozatomban azt vizsgálhattam, hogy a résztvevők hogyan vélekednek a metamorphoses meseterápiás foglalkozásokon zajló tevékenységekről, miben éreznek változást a terápiás foglalkozások bevezetése óta. A résztvevőket félig strukturált interjúkban és fókuszcsoportokon kérdeztük a meseterápiás foglalkozásokon szerzett tapasztalataikról. A megkérdezettek nyolc fős csoportja a COVID-19 járványt megelőző két évben is már rendszeresen résztvevője volt a meseterápiás foglalkozásoknak, mert így szerezhetett mélyebb tapasztalatokat a módszer alkalmazásával kapcsolatosan.

Mind a nyolc fiatalról elmondható, hogy kiegyensúlyozott, nyitott, a másikra odafigyelő személyiség, ami a fókuszcsoportos interjúk felvételét könnyítette meg. Szintén segítő tényező volt, hogy a fiatalok jól ismerik egymást, voltak köztük osztálytársak, valamint különböző szabadidős tevékenységeket végeznek együtt. A leginkább előrevivő tényező azonban az interjúk felvételekor az a magas szintű motiváció, segíteni akarás és lelkesedés volt, amivel a fiatalok részt vettek a kutatásban.

Az interjúk során megfigyelhető volt, hogy a félig strukturált interjúk felvételekor a kutatási alanyok nehezebben válaszoltak a kérdésekre, ellenben a fókuszcsoportos interjúknál segítette őket a másik gondolata, megnyilvánulása, mely nem csak a kommunikációt, hanem a memóriát is aktivizálta. Mindkét interjútípusnál segítő volt a kutatási alanyok számára, ha a kérdés megfogalmazásakor egy-egy eseményt, vagy jellemzőt is megemlítettünk.

A meseterápiát nem tudták behatárolni, de elhangzottak fontos mondatok: "Meseterápián a meséket hallgatjuk és fejlődünk." "Mindig nyugodt leszek a meseterápia után." "Szeretek mesékbe elutazni."

A meseterápia elemeit nem tudták szétbontani, a válaszok leginkább a teljes foglalkozásra vonatkoztak, akkor tudták volna az egyes elemeket leválasztani, ha azokra rákérdezek egyenként, de ezt már sugalmazásnak éreztem volna.

Nem emlékeztek olyan alkalomra, amikor nem akartak részt venni a meseterápiás foglalkozáson. Ilyen alkalmakra én sem emlékeztem, de a kérdést azért tettem fel nekik, hogy esetleg előfordult már, csak nem szóltak róla.

Néhány résztvevő meglepődött azon a kérdésen, hogy ő dönthet arról, hogy lehetne több alkalmas foglalkozás egy héten. Többen viszont határozottan mondták, hogy ők szívesen vennék, ha minden nap lenne mese.

A kedvenc mesének a Hamupipőke, a Soknevű macska, az A só, a Kőleves, a Brémai muzsikusok és a Holle anyó című meséket jelölték meg a fiatalok.

A koshi csengőt minden fiatal nagyon szereti, ez az órákon is tapasztalható, a válaszokból is az derült ki, hogy fontos eszköznek tartják és a hangja összekapcsolódott számukra a meseterápiás foglalkozásokkal.

Mind a kérdéseket, mind a feladatokat fontosnak tartják és a mese utáni részen megfelelőnek érzik, mert akkor emlékeznek rá legjobban, később már nehéz lenne felidézni sok mindent. A kérdéseknél és a feladatoknál is segítenek nekik a papírszínház képei. A mesemondásnál is segítségükre vannak a képek, mert ha elfelejtik, hogy hol tartunk, vagy kik a szereplők, akkor csak rá kell nézniük és eszükbe jut. Mindig nézik a képeket, még akkor is, ha jól tudják követni a mesét. Ha nincs kép, akkor nagyon nehéz hallgatni a mesét, mert elakadnak benne, nem tudják követni olyan jól, mint a képi megsegítéssel.

A relaxációt szintén nagyon kedvelik, jó lenne, ha minden nap lenne relaxáció, mert ki tudják pihenni magukat és megnyugszanak, feltöltődnek tőle. "Utána minden könnyebb!"

A címadó kérdés továbbra is nyitott marad, de hiszek, hinnünk kell abban, hogy a válasz igen. Ha nem is azonnal, ha sok próbatétel árán is, de eljuthatunk odáig, hogy az értelmileg akadályozott emberek hangja is éppen olyan meghatározó lehet, mint bárki másé. A kérdésre választ ugyan még nem találtunk, de az első lépéseket megtettük.

Felhasznált irodalom

Boldizsár I. (2013) Meseterápia a gyakorlatban, Magvető Kiadó, Budapest

Charlton, J. (2000). Nothing about Us without Us: Disability, Oppression and Empowerment, University of California Press, Berkeley

Pechan E. (2022) Metamorphoses meseterápián alapuló szociális kompetencia fejlesztésére irányuló foglalkozások bevezetése a készségfejlesztő iskola utolsó két évfolyamán (szakdolgozat), Kodolányi János Egyetem, Budapest

Spivak, G. (1996) The Spivak Reader. Routledge, New York

Szakcikkek:

• Pechan Eszter (2019) A metamorphoses meseterápiás módszer és a papírszínház technikájának kísérleti alkalmazása mérsékelt, vagy súlyos intellektuális képességzavarral élő fiatal felnőttek körében, Gyógypedagógiai Szemle, 2019 (47)2, 152-162.
• Pechan Eszter (2020) Ha nem illik rá a cipő, Katolikus Pedagógia , 2018 (7)3-4, 56-69.
• Pechan Eszter (2021) Kutyával asszisztált foglalkozások lehetőségei a fejlesztő munkában, Katolikus pedagógia, 2020 (9)1-2, 59-69.
• Pechan, Eszter; Gereben, Ferencné; Bánfalvy, Csaba (2024) The importance of listening to tales in special needs children's homes for children with intellectual disability, Fogyatékosság és Társadalom : A Fogyatékosságtudomány és a Gyógypedagógia Folyóirata 2024/1, 80-93.
• Horváth, Péter László ; Nemes-Jakab, Éva ; Pechan, Eszter (2022) Szépirodalom – könnyen érthetően? Fogyatékosság és Társadalom : A Fogyatékosságtudomány és a Gyógypedagógia Folyóirata 2022/1, 80-100.

Tanulmányok:

• Pechan Eszter (2018) Szociális és emocionális készségek fejlesztési lehetőségei alkotó, fejlesztő meseterápiás foglalkozások keretében a készségfejlesztő iskolai tagozaton. 
• Gereben F; Cserti-Szauer Cs; Bíró, R; Egri T; Garai Sz; Hegedüs-Beleznai Cs; Katona V; Lénárt Z; Sándor A; Radványi K; Sósné Pintye M; Szekeres Á (2018, szerk): Gyógypedagógia - dialógusban Fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok és felnőttek egyéni megsegítésének lehetőségei, 65-71.
• Pechan Eszter (2019) Készségfejlesztő iskola- kapu a felnőttkorba, Farkasné Gönczi R; Gereben F; Lénárt Z (szerk): Rehabilitáció - életkorok, intézmények, szükségletek és lehetőségek a szolgáltatások hazai rendszerében, 241-248.
• Pechan Eszter (2019) Alkotó, fejlesztő meseterápia fejlesztési lehetőségei a készségfejlesztő iskolában, Bihari, E; Molnár, D; Szikszai-Németh K (2019, szerk): Tavaszi Szél Tanulmánykötet 2019, 419-428.
• Pechan Eszter, Gurbai Sándor (2019) Az intézetben lakó intellektuális és/vagy pszichoszociális fogyatékossággal élő nők szexualitása, gyermekvállalása és az őket érő erőszak, 
• Bányai B; Fazekas Á; Sándor A; Hernádi (2019, szerk.): Szabálytalan kontúrok. Fogyatékosságtudomány Magyarországon
• Pechan Eszter, Purzás Patrik (2021) Értelmileg akadályozott felnőttek szociális kompetenciájának fejlesztése mesékkel, történetmondással. Perlusz A; Cserti-Szauer Cs;
• Sándor A (2021, szerk) Fogyatékos emberek a 21. századi magyar társadalomban, 201-207.
• Pechan Eszter (2021) Boldogasszony csalogánya- egy megszentelt élet az értelmileg akadályozott gyermekekért. Máltai Tanulmányok 2021 (1)1, 77-88.
• Pechan Eszter (2023) Hangtalanok hangja, Mese Összművészeti Folyóirat 2023(2) különszám
• Pechan Eszter; Farkas-Karsai Péter (2025) Különleges szükséglet, sajátos ellátás Esetismertetés és szakmapolitikai reflexió a gyermekvédelmi szakellátásban élő, kettős szükségletű gyermekekről. Gyógypedagógiai Szemle, 2025 (53)3, 293-296
• Pechan Eszter (2025) Szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei alkotó, fejlesztő metamorphoses meseterápia alkalmazásával mérsékelt intellektuális képességzavart mutató tanulók körében, Gereben Ferencné, Schmidtné Balás Eszter és Tóthné Aszalai Anett Terápiák többszólamban. Tanulmánykötet "A hang lelke, a lélek hangja II." címmel megrendezett Országos Szakmaközi Konferencián elhangzott előadásokból (megjelenés: 2025.12.05)