Klinikai gyermek-szakpszichológusként dolgozom gyerekekkel és fiatal felnőttekkel, mellette igazságügyi pszichológus szakértőként segítem a bíróságok és a rendőrség munkáját. A munkám során kiemelten fontosnak tartom, hogy a gyerekjogok és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás ne csak elméletben, de a gyakorlatban is megvalósulhasson.

A terápiás munkám részeként egyénekkel és csoportokkal is használom a metamorphoses meseterápiás módszert, amely a legkisebbeken túl leginkább a kamaszokkal végzett munkám kapaszkodója. A Telex.hu internetes portál pszichológus szakértője vagyok, ahol rendszeresen publikálok gyermekeket és kamaszokat érintő témákban, nevelési kérdésekben. Pszichológusként azt vallom, hogy a társadalmi folyamatok aktív alakítójaként hangot kell adnom nem csak a kisebbség, az elnyomott réteg tagjait ért támadásoknak, de a többségi társadalom felelőssége és szerepe kapcsán is kötelességem felszólalni és a szakértői álláspontomat képviselni.

A mese feszültséglevezetés, terápia, a kapcsolat maga

kiemelt szövegrész:

"a mese nem önmagában gyógyít. A kapcsolat, amibe a mese megérkezik, az segíti majd a gyereket és a szülőt abban, hogy a nehézségeket megoldják. Az öröm és a felszabadultság érzése pedig megteremti majd azt az érzelmi biztonságot, amire a gyereknek az egészséges fejlődéshez szüksége van."

Részlet a Telex.hu internetes portálon megjelent cikkből.

Forrás: https://telex.hu/eletmod/2025/03/16/mese-mesemondas-mesekutatas-erzelmi-intelligencia-olvasas

A mese feszültséglevezetés

A mesék mindig olyan problémákról beszélnek, amelyek a gyerekeket foglalkoztatják. Ezáltal nemcsak a személyiségfejlődésben van fontos szerepük, de az őket körülvevő világ okozta szorongást, feszültséget is képesek csökkenteni.

Amikor egy gyerek a mesét hallgatja, a fantáziájában kibontakozik a történet, megelevenednek a szereplők, azonosul a történet főhősével – vagy éppen egy másik szereplővel. Így kerül közel a problémához, a megoldandó konfliktushoz és ezáltal levezeti a feszültséget, ami ez idáig benne felgyülemlett. Persze nem ennyire egyszerű a folyamat, ugyanis egyetlen meseolvasástól nem múlik el a gyerek szomorúsága, éppen ezért a hozzánk, meseterapeutákhoz érkező kéréseknek – miszerint ajánljunk mesét alvási, evési problémákra stb. – sem tudunk eleget tenni. Mert a mese nem önmagában gyógyít. A kapcsolat, amibe a mese megérkezik, az segíti majd a gyereket és a szülőt abban, hogy a nehézségeket megoldják. Az öröm és a felszabadultság érzése pedig megteremti majd azt az érzelmi biztonságot, amire a gyereknek az egészséges fejlődéshez szüksége van.

A mesebeli segítő a hős hiányzó része

Boldizsár Ildikó mesekutatótól sokat tanulhatunk a mesékről, munkássága tényleg megkerülhetetlen azok számára, akik a meséktől valami többet várnak – akik tudatosabban akarnak választani és akik másképpen szeretnének a mesékről gondolkodni, mint ahogyan azt az iskolában tanítják.

Az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb gondolata számomra az volt, amikor Boldizsár a mesei hősökről áthelyezte a fókuszt a mesei segítőkre és az ő szerepüket, funkciójukat elemezte a történetekben.

Mesei segítőket mind ismerünk – ilyen a sánta róka, a táltos paripa, a tündérkeresztanya, az öregasszony az erdő mélyén vagy éppen egy beszélő cipó –, de valahogy sosem tulajdonítottunk nekik olyan fontos szerepet. Mind a főhősre koncentráltunk, miközben a mesében a segítők azok, akik a főhőst egy-egy problémahelyzeten átlendítik, akik kihúzzák őt a gödörből, hogy aztán elnyerje méltó jutalmát.

Emlékszem, amikor a képzésem alatt az egyik kedvenc gyerekkori mesémet, a Holle asszonyt (Holle anyó) elemeztük és megértettem, hogy a gonosz mostoha, akire gyerekként annyira haragudtam, valójában egy mesei segítő, hiszen ő az, aki a szorgalmas lányt visszaküldi a kúthoz azzal, hogy ha beleejtette az orsóját, szedje is ki belőle. Ha ő nincs, vagy ha kedves empátiával elengedi a dolgot, akkor a lány sosem merül alá, sosem megy a probléma mélyére, hogy igazából megértse azt, miért akadt el. A lenti világban aztán – a próbatételeken keresztül – elérkezik Holle asszonyhoz, aki a német mitológiában a földanya istennő, akihez le kell menni egy föld alatti világba, ha úgy tetszik, a halál torkába. A szorgalmas lány a próbatételeken keresztül fejlődik, elnyeri jutalmát és végül az életet választja, visszatér mostohájához.

De értelmezhetjük ezt egy kamaszkori felnövés- vagy leválástörténetként is, ahol kellenek a keretek ugyan, de szülőként el is kell tudni engedni a gyereket. Ha csak kimenekítjük őt minden szorongató helyzetből, akkor nem fog tudni megküzdeni a problémáival, mert nem lesznek hozzá megfelelő stratégiái.

A Holle asszonyban a lusta lány útját az alvilágba is izgalmas lehet végiggondolnunk, az pedig külön elgondolkodtató, hogy ha a mesei szereplők mind mi magunk vagyunk, akkor hol van bennünk Holle anyó, hol a lusta lány, és hol a mostoha. A Boldizsár Ildikó alkotta Metamorphoses Meseterápiás módszer minderre – és sok más kérdésre – választ ad.

Mert szép dolog segíteni, de ha nem jól tesszük, akkor az nem lesz valódi segítség a másiknak. Ahhoz, hogy igazán jól tudjunk segíteni, meg kell kérdeznünk azt, aki segítségre szorul, hogy számára mi lenne segítség. És az is lehetséges, hogy a rászoruló nem tudja megmondani – de ekkor sem tudhatjuk mi jobban, mire van szüksége a másiknak. Boldizsár így fogalmaz: "Ahogyan minden élethelyzetnek van egy mesebeli párja, úgy minden helyzetre van megfelelő segítő is, csak meg kell találni."

A mesei segítő azt tudja, amit a hős nem, így a hős hiányzó részének tekinthető. Ha azt szeretnénk, hogy a mesebeli rend a kibillenés után helyre is álljon, akkor a hősnek és a segítőnek találkoznia kell egymással – enélkül ugyanis nem lesz megoldás. Mert segítőre mindannyiunknak szükségünk van.

A mese a kettőnk közötti kapcsolat

A mesélés, mesehallgatás fejleszti a gyerekek szókincsét, ezáltal hozzájárul a szövegértési és más, kognitív képességek fejlődéséhez, mint például az emlékezet, a figyelem, a problémamegoldás. De fejleszti az érzelmi intelligenciát, aminek szerepe van az érzelmek értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában, valamint abban, mennyire vagyunk képesek a másik érzéseit átérezni.

Láthatjuk tehát, hogy a mese milyen sokrétű, mennyi szintje van, hányféle módon lehet használni és hozzá kapcsolódni. A mese tehát nem csak a mesélésről, sokkal inkább a mesélő és a hallgató közötti kötelékről szól. Arról a kapcsolatról, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Gondoljunk csak a mesehallgatási transzra, amikor a gyereknek még a nyála is ki tud csordulni, annyira figyel. A befelé figyelés és a belső képalkotás pedig egy olyan világot nyit meg előtte, amely által jobban megismerheti nemcsak az őt körülvevő világot, de önmagát is.

Amit szülőként tehetünk

Ha egy szülőt nem érdekel a mese, amit mesél, ha nem köti le őt, nem fogja tudni úgy elmesélni a gyerekének, hogy az valóban pozitív érzéseket keltsen benne. Ezért egyrészt érdemes előre elolvasni a történetet – legyen szó népmeséről vagy kortárs meséről –, másrészt bátran választhat a saját ízlésének megfelelő mesét. Szülőként csak úgy lehet hitelesnek maradni a gyerek előtt, ha figyelembe vesszük az igényeit, szükségleteit, de közben nem feledkezünk meg saját magunkról sem.

Mivel sokféle gyerekkönyv van a piacon – jobban és kevésbé jól sikerültek –, bízzunk az ízlésünkben, válasszunk olyat, ami valódi értéket tartogat számunkra. Legyen szó a szövegről, az illusztrációról, vagy éppen a mondanivalóról, amit át szeretne adni. Ajánlások ide vagy oda, azt, hogy mi a jó a gyerekünknek és nekünk, nem fogja tudni más megmondani helyettünk.

Ugyanakkor a fentiekből is jól látható, hogy nemigen tudunk rosszul választani, hiszen ha örömmel mesélünk a gyerekünknek, a mesélés közben valóban rá figyelünk, akkor a kettőnk közötti kapcsolat és pozitív érzések nemcsak meghozzák a kedvét a történethez, de máris sokat tettünk azért, hogy olvasóvá neveljük őt. Az olvasás pedig olyan világba juttatja majd el, ahova a való életben nem tud eljutni, ezáltal olyan történeteket, sorsokat ismerhet meg, amelyeket a könyvek, a mesék nélkül lehetetlen lett volna megismernie.

Weboldal

• Földes Petra-Peer Krisztina: Alkotva tanulunk, Dinasztia Tankönyvkiadó, 2008
• Peer Krisztina-Kele Fodor Ákos: Megálmodtalak _ lélektani napló terhes anyáknak és várandós apáknak, Tea Kiadó, 2018
• Peer Krisztina: Mi bántja a gyerek lelkét _ 150 kérdés gyermekkori pszichés megbetegedésekről, második átdolgozott kiadás, Tea Kiadó, 2024
• Peer Krisztina- Kele-Fodor Ákos: Kibeszélő _ kényes témák gyereklélektana, Tea Kiadó, 2023