katasztrófa- és kríziskezelő szakpszichológus, alkotó–fejlesztő metamorphoses meseterapeuta

kiemelt szövegrész

Számomra jelenleg a legfontosabb "mesemunka", amikor önkéntes mesélőként a MME Hospice munkacsoportjának tagjaként a Korányi kórházban történeteimmel átmenetileg elterelem a kórtermekben fekvők figyelmét a betegségükről, az állapotukban rejlő korlátokról. A mesélést követő beszélgetésekben felemelő átélni, ahogy a mesei képek régen elfeledett élményeket vagy éppen életbölcsességeket hívnak elő.

Végzettségeim: Általános iskolai tanár és pszichológus, szakirány szerint katasztrófa- és kríziskezelő szakpszichológus vagyok. PhD-fokozatot a pszichológia tudományokban szereztem. Boldizsár Ildikó vezetésével metamorphoses meseterapeuta lettem.

Számos továbbképzés és sajátélményű tanulás közül csak néhányat kiemelve végeztem: Reziliencia erősítése mesékkel, Hospice 1-2 (alapism. és komm.); Gyermekjogi képviselő; Párkapcsolati és válási mediátor; COSCA (skót szervezet) "Tanácsadási készségek"; Megoldásfókuszú beszélgetésvezetés; Tranzakcióanalízis; Mindfullness alapú kognitív terápia… című kurzusokat.

Munkatapasztalataim: Dolgoztam nevelőotthonban nevelőtanárként, általános iskolában "Játék és beszélgetés németül" tantárgy keretében játszhattam kisdiákokkal.

Több mint húsz éves felsőoktatási gyakorlattal rendelkezem. 18 évig az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója voltam, 2007-ben kaptam főiskolai tanári kinevezést, intézetvezetőként és rektorhelyettesként vezetői feladatokat is elláttam. Kilépésem után a Kaposvári Egyetem, az ELTE TÓK, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen óraadója lettem.

9 évig az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában voltam pszichológus főreferens. Zárt intézményekben (börtönökben, pszichiátrián, szociális-, idős-, és gyermekotthonokban stb.) készítettem interjúkat a "fogvatartottak" életkörülményeinek javítása, az esetleges jogsérelmek felderítése, megelőzése érdekében.

Az alkalmazotti munka mellett kilenc éven keresztül hetente foglalkoztam pszichológusként családok átmeneti otthonának (CSÁO) lakóival, 2016-tól magánpraxisban fogadom a hozzám forduló klienseket.

Kapcsolatom a mesével: A mesével való folyamatos laza kapcsolatom 2018-ban változott meg, Akkor hallottam Boldizsár Ildikót – akinek a munkásságát addig csak a könyvein keresztül ismertem – az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karán előadni és mesélni, ott éltem át 300 érdeklődővel együtt a mesehallgatási transzot. Ennek a kulcsélménynek köszönhetően végeztem el 2021-ben Ildikó 120 órás képzését, lettem 2022-ben metamorphoses meseterapeuta, és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület (MME) tagja. 2024 januárjában az Ügyvivő Testületbe választottak, 2025-ben az a megtiszteltetés ért, hogy a Boldizsár Ildikó Nemzetközi Meseiskolájának oktatója lehetek.

Erőforrásaim: Feltölt, ha együtt lehetek családom tagjaival, mostanában különösen élvezem a kisunokámmal tölthető időt. Sokat jelent férjem támogatása. Szeretek olvasni, úszni, kirándulni. A kisbaconi Benedek Elek Emlékházba a Metamorphoses Szabadegyetem hallgatói csoportjával is eljutottam, velük jártunk Kriza János szülőfalujában, Nagyajtán is. Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Líceumban Erasmus program keretében többször is tanítottam. A belföldi és erdélyi kalandozások mellett a világ távolabb pontjain – Izlandtól Nordkappon át Új-Zélandig – is barangoltam. Mindig inspiráló a természetben töltött idő, külön izgalmas, amikor a megszokottól eltérő tájakat, népszokásokat figyelhetek meg, s közben saját erőnlétemet, kitartásomat is próbára teszem. Többször túráztam hetekig, 5200 m-re kétszer jutottam fel Nepál hegyei között, háromszor pedig úszva teljesítettem ugyanezt a távot a Balatonban.

"Egy életem, egy halálom…" A mese alkalmazása krízishelyzetben [i]

Mindannyiunknak vannak személyes mesés emlékei. Nekem először édesapám és Kriza János székely népmeséket tartalmazó könyve jut eszembe. Az idilli kép mellett azonban megjelenik egy másik jelenet is, amikor azt tapasztaltam meg, hogy a mesék segíthetnek a bajban. Ebben én mesélek az óvodástársaimnak, akik általában elutasítottak, nem akartak velem, a csak nagycsoportban közéjük került új gyerekkel, játszani. Mégis gyakran megszavazták, hogy meséljek nekik, és eközben éreztem, hogy értékelnek, hogy a közösség része vagyok, hogy a társaim rám figyelnek.

A két meghatározó élményt követően a mese továbbra is része maradt az életemnek, olvastam magamnak, majd a tanítványaimnak, gyerekimnek is meséket, néha fel is dolgoztunk, el is játszottunk egyet-egyet. Oktattam fejlődéslélektant, hangsúlyoztam a mese jótékony hatását. A doktori kutatásomnak – Diákok és pedagógusok bölcsességképének összehasonlító elemzése (2006.) – is lett egy meséhez kapcsolódó megállapítása. A vizsgálataink azt mutatták, hogy a gyerekek bölcsességforrásként tekintenek a mesékre. Ezt a laza kapcsolódást egy újabb mesés kulcsélmény fűzte szorosabbá: 2018-ban az ELTE BGGYK-n meghallgattam Boldizsár Ildikó: Meseterápia című előadását. Ettől kezdve céltudatosan kerestem a mesékre vonatkozó szakirodalmat, ismereteim bővítésének a lehetőségét. Számos szerző – például B. Bettelheim, V. Kast, Bakó T., Boldizsár I., C. P. Estés, C. G. Jung, N. Peseschkian, Antalfai M. – megerősítette, hogy a mesék színesíthetik a kliensekkel való foglalkozást, hogy a kríziskezelés szolgálatába állíthatók. A mikéntekről Boldizsár Ildikó akkreditált továbbképzésén tanultam.

A mesékkel több szinten, sokféleképpen hathatunk. A teljesség igénye nélkül a konferencián azt négy területet mutattam be, ahol én is alkalmaztam a meséket.

A mese mint összekötő, mint élményadó

Egyidőben, ugyanazon alkalomból, sok helyszínen mesélünk. Mesét mondunk a Föld napján (ápr. 22-én); a Mesék éjszakáján (a nyári napforduló); a Népmesék napján (szept. 30-án, Benedek Elek születésnapján), vagy fényt hozunk a téli napforduló idején. Ilyenkor érezhetjük, hogy egy nagy közösség részesei vagyunk, hogy több száz-, több ezeréves történetek bölcsességei jutnak el hozzánk. A mesehallgatás közben átélhetjük a mesék ellazító, feszültség- és szorongásoldó hatását.

A mese mint problémafelvető

Alkotó-fejlesztő mesefoglalkozásokat tarthatunk azonos helyzetűek, érdeklődési körűek csoportjában. A mesék tükrében alakíthatjuk a fókuszba kerülő kérdésköröket. A kiscsoportos foglalkozásokon a résztvevők megoszthatják egymással örömeiket, nehézségeiket, felfedezhetik a mesékben rejlő forgatókönyv segítségével a megbomlott REND helyreállításának útját. Kisiskolások képességfejlesztő csoportjaitól kezdve, kamaszok, felnőttek önismereti csoportján keresztül, nagyon sokféle célcsoport számára, különböző fejlesztési területeken szerveződhetnek ezek az alkalmak. Könnyen belátható, hogy az együttes élmény, a csoport támogatása stresszoldó hatású, csökkenti a normatív krízis kialakulásának a veszélyét, illetve segítheti a már kialakult krízis kezelését is.

A mese mint megvilágító

Egyéni tanácsadás folyamatába építve is jól használható eszköz a mese. A kliens megismerését, problémájának feltérképezését követően célzottan választunk mesét. A meseterápiás elemek alkalmazása, a ráhangoló és a mesélést követő feladatok, kérdések fontos ráismerésekhez vezethetnek el, szerepük lehet változtatáshoz szükséges lépések felfedezésében, belső erőforrások megtalálásában, poszttraumás növekedés elindításában.

A mese, mint törődés, vígasz

A mesecsoportok egy része kifejezetten nehézsorsú, hátrányos helyzetű emberek csoportjaiban nyújt reményt, vígaszt. Én magam önkéntes meseterapeutaként a Korányi kórház hospice osztályára viszem a meséket, ahol a betegeknek, és ha igény van rá a betegeknek és a hozzátartozóiknak együtt mesélek. A betegek állapotához és a kórtermi körülményekhez (hamar elkalandozik a figyelem, bármikor beléphet külső személy a térbe) igazodva általában rövidebb meséket választunk. A legendamesék gyakran tartalmaznak gondolatébresztő életbölcsességeket, melyek beszélgetésindítóként szolgálhatnak. A meseválasztást befolyásolja a betegek érdeklődése, családi állapota, és a kórtermekbe lépve tapasztalt kisugárzása is. Ha a sikerül a mesék segítségével egy pici időre kizökkenteni a beteget az aktuális állapotából adódó nehézségekből, figyelmét egy picit más irányba terelni, ha a beszélgetés megnyugvást hoz, felismeréshez vezet, akkor nem mentünk hiába.

Köszönöm a meséknek, közvetítőiknek és hallgatóinak mindazt, amit nekem nyújtottak, valamint azt is, amit általuk folyamatosan tanulva én is adhatok.

[i] A Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófa-, Trauma és KrízispszichológiaiSzekciója "Az élet él és élni akar!" Hogyan segíthet ebben a pszichológus? címmel 2024. március 22-én megrendezett II. konferenciájan bemutatásra került poszter címe megegyezett ennek az emlékeztetőnek a címével. Az emlékeztető a Magyar Pszichológia Társaság honapján olvasható: https://mpt.hu/a-tarsasagrol/szervezet/szekciok/katasztrofa-trauma-es-krizispszichologiai-szekcio/

Weboldal

Könyv:

• Hegyiné Ferch Gabriella – Rostás Rita (2001): Lépések a siker felé Tanulási stratégia fejlesztése csoportban. Corvinus Kiadó, Zsámbék, ISBN: 963 9062 40 5

Sorozatszerkesztés:

• Rostás Rita (2011) (főszerkesztő): PERIODIKA 2. '56-os ünnepi szám. AVKF, Vác, ISSN 2061-7089
• Rostás Rita (2010) (főszerkesztő): PERIODIKA 1. AVKF, Vác, ISSN 2061-7089 Cikk, tanulmánykötet fejezete:
• Rostás Rita – Révész Renáta Liliána (2024): Végtelen és véges között Mesével a Korányi kórház hospice osztályán. MESE Összművészeti folyóirat – Narrátorok, narrációk – 3. évf. Tél 2024/3.
• Rostás Rita (2024): Egy életem egy halálom… A mese alkalmazása krízishelyzetben.
• Poszterbemutatás "Az élet él és élni akar!" Hogyan segíthet ebben a pszichológus? A Magyar Pszichológia Társaság Katasztrófa-, trauma és krízispszichológiai Szekciója 2. konferencia 2024. március 22. (szöveges emlékeztető)
• Rostás Rita (2017): Kínzásmegelőzés és gyermekvédelem – OPCAT tevékenység a gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben. IN: Esély Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 2017/3 34-55. old.
• Rostás Rita – Daróczi Csilla (2015): "Veszélyeztetett családok" – Élet a családok átmeneti otthonában. IN: I. Nemzetközi Kisgyermeknevelési Konferencia Tanulmánykötet Kaposvári Egyetem Tanulmánykötet Elektronikus Kiadvány 238-245. old.
• Rostás Rita (2013) (recenzió): Csürke József: A lótuszevő eszmélése – Krízis és önmeghaladás IN: Szociálpedagógia I. évfolyam 2013/1-2. 128-130. old.
• Rostás Rita, Fehér Ágota (2013): Oktatás két nyelven. Zuglói Hajós, egy tehetséggondozó általános iskola. IN: Dósa Zoltán (szerk.): Kompetencia- és tudástranszfer az oktatásban. IV. tudományos ülésszak előadásai Kolozsvári Egyetemi Kiadó 131-146. old.
• Rostás Rita (2012): A kevesebb néha több. Iskola-előkészítő Hamburgban. IN: A Kisgyermek 2012. VI. évfolyam 2. szám 23-24. old.
• Rostás Rita (2011): Nemek az oktatásban IN: Dósa Zoltán (szerk.): Kompetencia- és tudástranszfer az oktatásban. A II. tudományos ülésszak előadásai, Kolozsvári Egyetemi Kiadó
• Rostás Rita (2010): ,,Stressz és iskola; konferencia az Országházban. Új Pedagógiai Szemle LX. 5.
• Rostás Rita (2009): Hetes otthontól a családok átmeneti otthonáig. Egy pszichológus tapasztalatai a veszélyeztetett gyerekek körében IN: Kállai Ernő, Kovács László (szerk.):
• Megismerés és elfogadás. Pedagógiai kihívások és roma közösségek a 21. század iskolájában Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2009
• Rostás Rita (2008): Bölcsességforrások – a könyvektől a filmekig. Diákok és pedagógusok bölcsességképének összehasonlító elemzése Konferencia kiadvány, AVKF Vác.
• Rostás Rita (2008): Filmek hozzájárulása a bölcsesség kialakulásához IN: Bálint Katalin, Fecskó Edina, Papp Orsolya (szerk.): A Vászon és a Dívány találkozása DVD-ROM, Thalassa Alapítvány.
• Rostás Rita (2004): Gondolatok a fejlesztés szükségességéről és lehetőségeiről. Fejlesztő Pedagógia 2004. 4-5.
• Rostás Rita, Garzó Márta (2004): Általános iskolások bölcsességképe. Új Pedagógiai Szemle 2004. szeptember
• Rostás Rita, Tóth Piroska (2003): Serdülők kríziseinek tükröződése rajzaikban Fejlesztő Pedagógia 2003/6.
• Rostás Rita, Fodorné Bajor Borbála (2003): "…könnyebb a lányoknak, mert a fiúk elevennek születtek" Új Pedagógiai Szemle 2003/12.
• Rostás Rita (2001): A bölcsességet keresve, kutatva – Zsámbékon és Svájcban IN: Krisztus szeretetével Mária hűségével Takács Nándor köszöntése, szerkesztette: Bencze Lóránt Corvinus Kiadó, Zsámbék. ISBN 963 9062 41 3 (157-174. oldal)

PhD dolgozat:

• Rostás Rita (2006): Diákok és pedagógusok bölcsességképének összehasonlító elemzése. Debreceni Egyetem BTK, Pszichológia tudományág