Dr. Suhajda Virág  

Több, mint egy évtizede foglalkozom mesékkel, és még mindig elvarázsolnak. Szeretem a saját életemet is úgy megélni, mint egy mesei hős - egyszerre alakítani, és hagyni, hogy vigyenek magukkal a felmerülő lehetőségek. Újra- és újra útnak indulok, újabb sárkányokkal találkozni, boszorkányokkal barátkozni,tündérekkel táncolni.

A fő célom, hogy a mesékkel való személyiségfejlesztést, a Metamorphosis meseterápiát külföldön is megismerjék, illetve külön érdekel az, hogy miképpen lehet a mesék segítségével a természettel való organikus kapcsolatunkat újraépíteni.

Újrakapcsolódás a természettel a meséken keresztül

kiemelt szövegrész

Mindannyian narratívák között élünk. Amikor meghalljuk a "természet" szót, számos különböző emlék, érzelem és érték aktiválódik bennünk. Ezek a történetek és érzelmek a szöveggel együtt alkotják a narratívákat, amelyek formálják azt, ahogyan önmagunkról és a környezetünkről gondolkodunk, és valójában befolyásolják azt is, hogyan cselekszünk és viselkedünk.

A természethiányos állapot

Az elmúlt években egyre több kutatás, terápiás és pedagógiai tapasztalat szól amellett, hogy a modern ember elveszíti természetes kapcsolatait: a városi lét, a digitális világ és a hagyományos közösségek gyengülése miatt egyre többen vágynak mélyebb, jelentéssel teli kapcsolódásokra – önmagukhoz, egymáshoz, s különösen a természethez.

A természet segítő erejére való támaszkodás a legősibb pszichoterápia, máig sokan a természethez fordulunk a nehézségeinkkel való megküzdés érdekében. A természetben élés és kiszolgáltatottság az emberiség élettörténetének szinte teljes egészét végigkísérte, csupán az elmúlt néhány évtized, esetleg egy évszázad, amelyben az emberiség egy része kilépett a természetes létből – amely persze egy éles hiányt hagyott maga után, melyet Louv (2008, 2011) természethiány-szindrómának hív. A természethiány-szindróma nem orvosi fogalom: egy olyan állapot, amely a természettől való elidegenedés költségeire hívja fel a figyelmet – különösen a gyerekeknél, akik ma már gyakran több időt töltenek a virtuális világban, mint a természetiben.

A természettel való kapcsolat "természetesen" alakul egy olyan világban, amelyben a gyerekek sok időt töltenek a természetben, de mit tudunk tenni a mi világunkban? David Abram (1996) hangsúlyozza: A közvetlen érzékelt valóság, a maga több-mint-emberi misztériumában maradt az egyetlen kapaszkodónk ma, amikor elektronikusan generált távlatok és álmok alakítják tapasztalati világunkat; csak a megfogható földdel és éggel való rendszeres kapcsolat segíthet orientálódni és tájékozódni életünk rengeteg dimenziója között. Egy másik művében (Becoming an animal, 2010) azt állítja, hogy ehhez "egy újfajta beszédmódot kell találnunk, amely megtestesíti a földdel való »közös létünket« (...) Egy olyan beszédstílust, amely megnyitja az érzékeinket az érzékiségre."

A mesék pont ebben nyújthatnak segítséget.

A mese, mint narratíva a természettel való kapcsolatról

Mindannyian narratívák között élünk. Amikor meghalljuk a "természet" szót, számos különböző emlék, érzelem és érték aktiválódik bennünk. Ezek a történetek és érzelmek a szöveggel együtt alkotják a narratívákat, amelyek formálják azt, ahogyan önmagunkról és a környezetünkről gondolkodunk, és valójában befolyásolják azt is, hogyan cselekszünk és viselkedünk.

A külső narratívák alakítják a belső narratíváinkat is. Amikor mások történeteit hallgatjuk, megnézünk egy filmet, meghallgatunk egy verset vagy egy dalt, az ezek által kiváltott érzelmek jó mutatói annak, mennyire lesznek hatással a belső narratíváinkra. Egyrészt történetek minden irányból érnek minket, legtöbbször nincs rájuk befolyásunk, másrészt azonban segítőként mégis tudjuk némelyiket irányítani, és megteremthetjük annak lehetőségét is, hogy ezekhez pozitív érzések társuljanak.

A természethez fűződő kapcsolatunk újraépítését Stibbe (2015) az "újraemlékezés" (re-minding) folyamattal tartja elképzelhetőnek, amely során újra kiemelt fontosságot (salience) adunk a természetnek a narratíváinkban. Stibbe (Abramhoz és Louvhoz hasonlóan) hangsúlyozza, hogy ez a legsikeresebben olyan vizuális leíráson keresztül valósul meg, melyben az érzékeink és érzelmeink összekapcsolódnak.

A népmesékben éppen ez történik – átjárja őket a természettel való együttélés tapasztalata. Az ember és természet kölcsönös függésben, szolidaritásban élnek. A természet nem válik absztrakt fogalommá, nem csupán háttérként funkcionál, hanem aktív résztvevőként, szervezőerőként, társként, sokszor a fejlődés motorjaként jelenik meg, sőt az is gyakori, a fejlődés igénye maga is állati szimbólumrendszerben jelenik meg.

Nézzünk erre két példát a magyar és finn mesevilágból!

A Sárga kicsi kígyó mese

A Sárga (sárig) kicsi kígyó című magyar népmese főszereplője egy gyermekáldásra vágyó idős házaspár, akik egy álombéli útmutatás után egy különös teremtményt, egy sárga kis kígyót fogadnak magukhoz gyermekként. A kígyó később emberi hangon megszólítja nevelőapját, és sorra teljesíti a király által rárótt lehetetlen feladatokat, míg végül megházasodva emberré képes válni.

A mesében a szülők elfogadják a szokatlan, "más" teremtményt – a kis kígyót –, támogatják fejlődését, annak ellenére, hogy nem tudják, mi rejlik benne. Ez a megkapott feltétel nélküli elfogadás, a természet nyers valójának tisztelete, és az együttélésből származó fejlődési tér együtt nyújt lehetőséget a kis kígyó önmegvalósítására.

A sárga kígyó három feladatot kap: aranyalmákat szerez, kastélyt épít, valamint hidat hoz létre a kastélyok között. A természettel való interakció végig jelentős – hiszen a sárkánnyal őrzött Tündérkertből kell almát lopni az első feladat során, majd épp az állati segítőtársak mozgósításával történik a kastély (a kígyó saját otthona) létrehozása – míg végül ugyanígy az állati világ segít abban, hogy a saját kastély (a természet) és a királyi kastély (emberi világ) közötti híd, kapcsolat megépülhessen. A végső átváltozás a természet és ember között megélt belső átrendeződés szimbóluma – csak úgy válhat a kígyó királlyá, ha elfogadja saját természetét és megtanul együtt élni vele.

A mese stílusa, lenyűgöző képi világa pedig megteremti azt az "érzéki beszédstílust", amelyet Abram javasol: ahogy a kígyó beoson a Tündérkertbe, "felfut a legelső fára, s lenyisszent egy almát. Hej! Akkorát csendül erre a kert, hogy hetedhét országon túl is hallik a csendülése." A sárkány megjelenése is szívbemarkoló: "a szájából hét singnyire fut elő a veres láng." Vizuálisan szinte látjuk az almák csillogását, fülünkkel halljuk a csendülést, bőrünkön érezzük a sárkány tüzének melegét, miközben a kígyó elrejtőzik a fa odvában.

A jégen fonó lányok finn népmese

A "Jégen fonó lányok" című finn népmese a Holle anyó-történethez hasonlóan egy mostohacsalád két testvéréről szól. A mostohaanya arra kényszeríti mostohalányát és később saját lányát, hogy a jeges tó léke mellett fonjanak, majd a tóba esett guzsalyt megkeressék. A történet a két lány különböző útját mutatja be, és azt, hogy hogyan teljesítik, vagy nem teljesítik a próbákat a jég alatti világban.

A mese egy elviselhetetlen élethelyzetből indul, ahol a dolgos lánynak az élete fonala is kicsúszik a kezéből. A mostohaanya, Szüöjätär, aki a finn mitológiában egy férfiakat felfaló természetistennő, kényszeríti a lányt a változásra azzal, hogy a jeges vízbe ugrasztja. A mese hőse azonban meglepetésére nem fagy meg, hanem egy "ritka szép, széles út" nyílik meg előtte. Ezen az úton jut el egy idős anyóka házához (akiről viszont Holle anyó óta tudjuk, hogy szintén ősi természeti erő) , ahol próbák elé állítják: ki kell takarítania az istállót, be kell fűtenie a fürdőházat, és meg kell fürdetnie a gyíkokat. A lány szorgalma, alázata és empátiája a munka és az élőlények iránt meghozza gyümölcsét, és arany- és ezüstládikóval térhet haza. Ezzel szemben a mostohatestvér gőggel, lustasággal és empátia nélkül végzi el a feladatokat , és ezért "jutalomként" tüzet és kátrányt kap.

A mese világa az elidegenedettség nélküli természet, ahol a növények és az állatok ugyanolyan fontos szereplők, mint az emberek, sőt gyakran fontosabbak. Ez a világ adja a lehetőséget a fejlődésre, a változásra, de súlyos következményekkel jár, ha nem bánnak vele megfelelően. A mesében az anyóka és a lányok viszonyát is a természet határozza meg. Az anyóka az állatok nyelvén keresztül tudja meg, hogyan bánnak vele a lányok. Még a kutya is aktív szereplő, aki ugatásával árulja el a lányok sorsát Szüöjätärnek.

A történet érzéki leírásai ebben a mesében is megragadják a hallgatót:

"A leány sírt-rítt, hogy is merüljön bele a fagyos tóba, mikor úgy retteg a jéghideg víztől. De hiába sírdogált! Szüöjätär parancsának engedelmeskednie kellett. Mit tehetett a leány? Beleugrott a jeges vízbe." A szöveg itt érezteti velünk a jég hidegét, és később ezzel szemben a szauna melegét: "Eredj, fürdesd meg a gyíkokat! A lány ment, nem szabadkozott, nem haragudott, hanem rendesen ellátta a gyíkokat, egyenként megmosdatta őket, meggőzöltette őket a forró köveken, majd mindegyiket visszatette a helyére, visszament a házba, és átadta a kosarat az anyó kezébe."

Összefoglalás

A népmesékben a természet tehát nem elvont fogalom, hanem érezhető, látható és tapintható valóság, mely aktív szereplőként vesz részt a hősök fejlődésében. Az "érzéki beszédstílus" révén a mesék visszavezetnek minket a természethez való zsigeri kapcsolatunkhoz, és lehetőséget adnak a természethiány-szindróma enyhítésére. Megmutatják, hogy a problémák megoldhatók , és a változás nem lehetséges a természettel való jó viszony nélkül. Ezek a narratívák egy olyan világot tárnak elénk, ahol az ember és a természet kölcsönös függésben és szolidaritásban él. A mesék didaktikus üzenete világos: aki nem ápol jó viszonyt a természettel, az elpusztul.

A mesék használata a fenntarthatósági oktatásban és az ökológiai pszichoterápiában segíthet a modern embernek újra felfedezni és megerősíteni a természethez fűződő kapcsolatát. A történetekben rejlő bölcsesség által megtanulhatjuk, hogy a természettel való harmónia nem csupán az ökológiai egyensúly, hanem a saját lelki békénk és fejlődésünk alapja is. A mesék tehát arra ösztönöznek, hogy újra értéket adjunk a természettel való "közös létnek" , és persze egyben ezzel a létnek önmagának.


Abram, D. (1996). The Spell of the Sensuous. Vintage Books.

Abram, D. (2011). Becoming Animal. An Earthly Cosmology. Vintage Books.

Boldizsár I. (2010). Meseterápia. Magvető, Budapest.

Louv, R. (2008). Last Child in the Woods: Saving Our Children From Nature-Deficit Disorder. Algonquin Books

Louv R. (2012). The Nature Principle: Reconnecting with Life in a Virtual Age. Algonquin Books

Stibbe, A. (2015). Ecolinguistics: Language, Ecology and the Stories We Live By. Routledge.

Weboldal

Publikációk

Szakdolgozatok:

  • Suhajda E. V. (2012). A tanulás rendszerdinamikai megközelítése. (PhD Értekezés). Pécsi Tudományegyetem.
  • Suhajda E. V. (2006). A tudás megosztása és termelése a tudásintenzív szervezetekben. (Diploma munka). Budapesti Corvinus Egyetem.
  • Suhajda E. V. (2001). NGOs and the International Refugee Regime. (Mesterképzési szakdolgozat). Közép-európai Egyetem (CEU).
  • Suhajda E. V. (2000). Fekete-Afrika demokratizációjának problémái. (Diploma munka). Eötvös Loránd Tudományegyetem.


Publikációk:

  • Suhajda, E.V. (2024). Reconnection to nature through folk tales. In: Bridging Humanities and Science Education: The SCISSORS Project (pp. 64-74). JYU Reports 44. University of Jyväskylä. Elérhető itt
  • Suhajda E.V., Heltai J. (2024). A mesei tudás nemzetközi elterjesztése A Metamorphosis meseterápia ötvözése mesekártyákkal. Mese folyóirat, 3(3), 53-55. Elérhető itt
  • Yada, T., Fenyvesi, K., Mäki-Kuutti, M., Tuba, O., Papadopoulou, I., Gligori, D., Mitropoulos, V., Carboni, E., Ciarpaglini, V., Halász, D. V., Suhajda, V. (2024). A whole-school intervention framework for enhancing social and emotional skills in secondary schools through arts-integrated practices. Research report from the REIMAGINED project. University of Jyväskylä. Elérhető itt
  • Suhajda E. V., Lukács G., Katona T. V., Defingou, A. (2024). Stay Yourself! - Compass for Parenting. Holdkő Alapítvány. Elérhető itt
  • Suhajda E. V., Lukács G., Schober, P., Katona T. V., Defingou, A. (2024). Becoming Parents Resource Guide for Trainers. Holdkő Alapítvány. Elérhető itt
  • Suhajda E.V., Lukács G., Schober, P., Lackner K., Fehér Sz. (2022). Self-Assessment Tool - Probing Our Fortune Career Preparedness and Life Navigation with Folk tales. Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány. Elérhető: https://youthfolktale.eu/screening-tool/
  • Benicsek M., Czippán K., Demeter J., Doró V., Filó A., Kray Zs., Merényi Zs., Mihalkó V., Molnár F., Néder K., Oletics Z., Papp Á., Suhajda E. V., Szandi-Varga P., Székely J., Tomaj Zs. (2021). Zöld Föld tankönyv. Oktatási Hivatal. Elérhető: https://webshop.kello.hu/zold-fold
  • Benicsek M., Czippán K., Demeter J., Doró V., Filó A., Kray Zs., Merényi Zs., Mihalkó V., Molnár F., Néder K., Oletics Z., Papp Á., Suhajda E. V., Szandi-Varga P., Székely J., Tomaj Zs. (2021). Zöld Föld Munkafüzet. Oktatási Hivatal. Elérhető: https://webshop.kello.hu/munkafuzet-a-zold-fold-tankonyvhoz
  • Halász D. V. - Suhajda E. V. - Vastag Zs. (2020). Plants and Play Promoting Universal Skills National Adaption Plan, Hungary. Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány. Elérhető: https://www.pappusproject.eu/io-01-naps
  • Borvák M., Komáromi R., Papp J., Sándor I., Suhajda E. V., Szabon M., Szekeres E., Vastag Zs. (2018). LESSON PLANS FOR EDUCATORS LEHUA project Learning Humanity from Animals. Fővárosi Állat és Növénykert. Elérhető: https://zoobudapest.com/wp-content/uploads/2024/10/Educators-manual.pdf
  • Suhajda E. V., Vastag Zs. (2017). Kapcsolódás a természettel és önmagunkkal. In: Noszkay E. (Szerk.) Közösségi tudások Tudásközösségek- Tudásmenedzsment elméleti és módszertani megközelítésben a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaságtudományi Bizottság Tudásmenedzsment Munkabizottságának III. számú gyűjteményes kötete 2012-2016. MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottság. Elérhető: https://www.titoktan.hu/raktar/e_vilagi_gondolatok/NoszkayE-Kozossegi-tudasok-Tudaskozossegek.pdf
  • DeSHAME Project (2017). Young people experiences of online sexual harassment. A cross-country report from project DeSHAME. Childnet. Elérhető: https://www.childnet.com/wpcontent/uploads/2021/11/Project_deSHAME_Dec_2017_Report.pdf
  • Suhajda E.V., Vastag Zs. (2016). Emotional Education for Early School Prevention desktop research. EUMOSCHOOL project. Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány. Elérhető: https://eumoschool.eu/wp-content/uploads/2016/03/eumoschool-research-hungary.pdf
  • Suhajda, E.V., Csizmazia, K., Turóczi, L. (2013). Forgasd újra!: Tananyag az ökológiai tudatosság fejlesztéséhez. Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány.
  • Suhajda É. V. (2012). Carbon Detectives Project 2009-2012 - External Evaluation Report. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Kézirat.
  • Suhajda E. V., Varga A., Varga P., Victor A. (2012). A valós környezeti tanulás helyzete Magyaroszágon, kutatási jelentés. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. DOI: https://dx.doi.org/10.13140/RG.2.2.35378.12485
  • Suhajda E.V. (2011). Személyközpontúság és tudásintenzív működés a szervezetekben és ezen belül a Rogers Személyközpontú Középiskolában. In: Klein Sándor- Sopolyai Dóra (Szerk.), A tanulás szabadsága Magyarországon - Alternatív pedagógiai irányzatok, iskolák, tanulók, tantárgyak (pp. 207-216). EDGE Kiadó.
  • Suhajda E.V. (2011). Biológia / Társadalomismeret (órai tananyagok). In: Lohász C. (Szerk.) Éghajlítás-Földindulás 3 (14-18 éveseknek). Energia Klub.
  • Suhajda E. V. (2009). The Role of Networks in Learning and Knowledge Flow. In: The capital of intelligence - the intelligence of capital (pp. 245-256). INFOTA.
  • Suhajda, E.V. (2008). Non-Governmental Organizations and the Global Refugee Regime. VDM Verlag.
  • Suhajda E. V. (1999). Grazsdanszkoto obrazovanije kato osznova za bdesa demokracija (Civil Education as a Basis for Future Democracy). In: Mesztnoto szamoupravlenije za demokracija. Fondacija za Reforma v Mesztnoto Szamoupravlenije. 45
  • Suhajda E. V. (1999). Pártpolitika marketing megközelítésben. In: Parlamenti Gyakornoki Program tanulmánygyűjtemény. Parlamenti Módszertani Iroda és Institute of International Education.
  • Suhajda E. V. (1999). Civil szektor- civil elit. In: Parlamenti Gyakornoki Program tanulmánygyűjtemény. Parlamenti Módszertani Iroda és Institute of International Education.
  • Suhajda E. V. (1998). Civil marketing. In: Vince K. (Szerk.) Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (újrakiadás 2006).
  • Suhajda E. V. (1997). A Guide to Conducting Training Courses. In: Toldy-Schedel, E., Czippán, K., Rahman N., Hearty. D. (Szerk.) A Practical Guide to Partnership (pp. 5-33). Göncöl Alapítvány.
© 2025 Minden jog fenntartva

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA által lastromozott, védjegyi oltalom alatt álló termék. Védjegytulajdonos: Dr. Boldizsár Ildikó 
 Felhívjuk a látogatók figyelmét arra, hogy a honlapon többek között értékesítési céllal közzétett termékei/szolgáltatásai iparjogvédelmi oltalom alatt állnak, lajstromozott védjegyeztetett termékek/szolgáltatások. Ha a jogosult engedélye nélkül bárki azokat felhasználja, így különösen, de nem kizárólagosan úgy tűnteti fel azokat, hogy azok nem a jogosulttól származnak, vagy azokat akárcsak részben is közvetett/közvetlen kereskedelmi haszonszerzési céllal másolja/bitorolja nem csak teljesen azonos, hanem összetéveszthetőségig hasonló szinten akár más márkanév alatt is (!) minden esetben polgári- és/vagy büntetőjogi következményeket vonhat maga után a jogosulatlan felhasználó per- és eljárási költségekben történő marasztalása mellett! A jelleg- és/vagy védjegybitorlást a törvény bünteti és azzal szemben képviselőnk fellép! Megkérjük a honlap látogatóit, hogy a tisztességes verseny szabályait betartva, jóhiszeműen látogassák a honlapot, vegyék igénybe az iparjogvédelmi oltalom alatt álló, védjegyeztetett termékeket/szolgáltatásokat, együttműködésért keressék fel a védjegytulajdonost. 
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen!