Az ELTE Pszichológia és kulturális antropológiai szakjain végeztem. Mindkét szakon foglalkoztam az élet-halál-gyász kérdéseivel. Antropológia szakon a rítusok és a hozzá kapcsolódó mítoszok vizsgálata állt az érdeklődésem középpontjában. Már a végzésemkor felhasználtam a terápiás munkámban a megismert meséket, mind a gyerekterápiákban, mind a felnőttekkel való munkámban. Az egyetem után Családterápiás és Gyásztanácsadó képzést végeztem.

Tagja voltam a Napfogyatkozás munkacsoportnak, melyet Dr. Polcz Alaine vezetett. Egyetemi dolgozataimat is a témában írtam, konferenciákon is sokszor adtam elő erről. Segítettem családoknak felkészülni a veszteségre és gyászolóknak is segítettem a gyász folyamatában. Pszichológusként több csoport vezetésében vettem részt a Terézvárosi Gyermekekért alapítványnál hátrányos helyzetű gyerekek nyári táborában, ahol önismereti tréninget tartottam több éven keresztül gyerekeknek és szülőknek is. A Magyar Individuál Pszichológiai Egyesület szervezésében, Kende Anna által vezetett gyermekpszichodráma képzést, valamint Gyerekrelaxációs képzést is végeztem. Hét évig dolgoztam a Tábitha házban, mint pszichológus és gyásztanácsadó. Igy bővítettem krízis és traumaterápiás ismereteimet, mind EMDR mind más traumaterápiás módszertanban. Rendszeresen segítek krízisekben óvodákban. iskolákban, ahol foglalkozásokat tartok vagy a pedagógusoknak segítek módszertani javaslatokkal. A veronai buszbaleset kapcsán kollegámmal készítettük a tanári segédletet az iskolai megemlékezéshez, ami országosan sok intézményhez eljutott. 2016-ban végeztem el a Boldizsár Ildikó által alapított Metamorphoses meseterapeuta képzést és azóta mind az egyéni mind a csoportfolyamatokban fontos a meseterápia.

Tinikoromtól végzek önkéntes munkát, amit nagyon fontosnak tartok szakmai munkám mellett is fontosnak tartom a segítést, ahol csak tudok, ezért jelenleg a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület keretében Budakeszire a Polcz Alaine hospiceba viszünk meséket, meseterápiát, nyaranta pedig a transzplantált gyerekek nyári táborában tartok meseterápiás csoportokat.

Jelenleg sématerápiás képzésben vagyok és egyéni és a csoportos gyásztanácsadási folyamatokban magánrendelésben segítek krízisben lévőknek.

Hogyan segítik a mesék a gyász folyamatát

kiemelt szövegrész

A gyász elfogadása legalább olyan fontos, mint a halálé. Az öngyógyító folyamat során alámerülhetünk, szembenézhetünk és átdolgozhatjuk gyötrő érzéseinket, s tovább léphetünk életünk fonalán tudván, hogy a halál az életünk része. A mesékkel való munka több szempontból hasznos mankó a gyásztanácsadás során. Az emberiség bölcsességével találkozhatunk ezekben a történetekben. Ezek igazolják, hogy olyan alapélményeink vannak az életben, mellyel szembenézni, megküzdeni több ezer évvel ezelőtt, kontinensekkel távolabb is nehéz volt.

(A Poetry Therapy Italia 2025 nyári számában megjelent cikk rövidített változata)

Amikor a mesék születtek, akkor a halál és a gyász nem volt tabu, mint a jelenlegi kultúránkban. Az élet halál törvényszerűségei ismertek és elfogadottak voltak az emberek számára, a gyász és a veszteségfolyamat szükséges lépéseit rítusok segítették. (Aries,1987) [i] "A hagyományos kultúrákban a nevelés fontos része volt, hogy a gyerekeket is bevezessék a közösség kultúrájába. megismertessék a világképet, a közösség rítusait szokásait is. A mindennapi élet szokásaihoz bizony hozzátartoztak az élet-betegség, egészség-halál kérdései is." (Révész 2021)[ii]

A halál vezető tabu a világban, nincs meg a viszony, az elfogadás, csak félelem és hárítás. Amikor pedig nem tagadhatjuk tovább, amikor muszáj vele foglalkozni, eszköztelenül állunk vele szemben. Elborítja az embert. Ezért is akadhat meg sokszor a gyászmunka.

Mi történik a gyászfeldolgozás során?

A gyász maga egy normál krízis az ember életében. Egyetemes jelenségről beszélünk, s a gyász során átélt emberi reakciókat is ismerjük. Ez már önmagában gyakran megnyugtató tud lenni a gyászoló számára: "Másokkal is így történik. Velem is oké akkor minden." A gyászmunkában fontos strukturálni, keretbe helyezni az élményt. Életünk során számos veszteséggel találkozunk. érdemes ezeket összegyűjteni. Az adott gyászfolyamat tárgyát is elhelyezzük az életünk fonalán, hiszen ez is a múlt lesz egyszer, de akkor is az életünk része marad.

A meseterápia azon a felismerésen alapul, hogy a mesék egy-egy problémás helyzetet járnak körbe, megjelenítik a nehézségeket és a megmutatják a kivezető utakat is. Vagyis a terápiás folyamatot megsegíti a megfelelően megválasztott mese, hiszen a mesében leirt megoldási lépéseket kell követnie a kliensnek is a terapeuta segitségével.

Meséink olyan tapasztalatokat osztanak meg, melyek megtámogatják a gyászfolyamat fordulópontjait. Olyan érzésekkel találkozhatunk általuk, melyekhez nem volt hozzáférésünk, nem mertük, nem tudtuk kifejezni addig. Elhozzák a megértettség, a "tudja mit érzek" élményét.

A gyász elfogadása legalább olyan fontos, mint a halálé. Az öngyógyító folyamat során alámerülhetünk, szembenézhetünk és átdolgozhatjuk gyötrő érzéseinket, s tovább léphetünk életünk fonalán tudván, hogy a halál az életünk része. A mesékkel való munka több szempontból hasznos mankó a gyásztanácsadás során. Az emberiség bölcsességével találkozhatunk ezekben a történetekben. Ezek igazolják, hogy olyan alapélményeink vannak az életben, mellyel szembenézni, megküzdeni több ezer évvel ezelőtt, kontinensekkel távolabb is nehéz volt. A mesék továbbá egyfajta gyógyító rendet közvetítenek felénk. A történetek végére kialakul valamiféle nyugalom. Vannak dolgok, amelyek nem visszafordíthatóak.

A mesék és a Halál

A gyászfolyamat egyik kardinális kérdése a halál tényével való szembesülés után, ennek elfogadása. Itt szükségszerűen keletkeznek az ún "kínzó kérdések: "Miért?" Miért ő?" "Miért most?" "Miért így?" egyáltalán "Miért halunk meg?" stb. Ezekről minden kultúrában születek mítoszok, mesék az ún. halálmagyarázó mítoszok" (Vargyas, 1987)[v] (Eliade1987)[vi] Ezekből legismertebb a Bibliában olvasható Ádám Éva történet, sokan már ezt sem ismerik pontosan. A Miért halunk meg afrikai Bahololo mese[vii] tartalmazza az Éva szabályszegéséhez hasonló motívumot, valamint a beteg anyján segíteni akaró fiú motívumát, aki a lukas edény miatt képtelen segíteni a beteg anyján, igy ez a mese elővételezett gyászban is jól használható.

A mocsári manók és az élet vize[viii] című mesében a nyúlparipán lovagló manók hálából viszik az élet vizét az embereknek, de ők kinevetik őket, ezért a cirbolyafenyőkre öntik a vizet, így a fenyők örökzöldek, az emberek meg halandók lettek. Ezek a mesék mind a felnőtteknek, mind a gyerekeknek segítenek a halál törvényszerüségének elfogadásában, és abban is. hogy a halál okainak keresése letehető.

A halálmagyarázó mesék mellett a Halál természetéről szóló mesék is segítenek pl. az alkudozásról szólók: A szegény halász sárfala[ix], A vénasszony és a halál[x], vagy a Hogyan csapta be az öreg Jaagup a Halált? lett mese[xi]. A szegény halász sárfala című mese testünk mulandóságára figyelmeztet: "Készülj, mert roskad a sárfalad"–mondja a Halál a halásznak. Ugyanakkor megjelenik benne a humor is, amikor olyan bugyutának tűnik a Halál, mert becsapható. Ez a momentum igazán felszabadító tud lenni a gyászcsoportokon, amikor a csoporttagok rájönnek, hogy akár nevetni is lehet a halálon. A Halál becsaphatósága után valahogyan könnyebben elfogadható a mese vége, ahol a halál mégiscsak teszi a dolgát…

A föld visszaveszi, ami az övé grúz[xii] mese, a halál elfogadásának nehézségét, a tagadást és elfogadásnak folyamatát, valamint a temetés fontos közösségi szerepét is megmutató mese. "Mit jelent az, hogy meghalt? Hogy többé nem tér vissza hozzánk? — Ő többé nem tér vissza, de mi mind elmegyünk oda, ahol ő van — mondta a fiú anyja. — Senki sem kerülheti el a halált….

(…) Eltemettette őt a falu."

Kő és bambusz brazil mese[xiii]Prevencióban is és krízis esetén is a halál elkerülhetetlenségéről, de elfogadhatóságáról gondolkodunk a mesével. Egy ponton a szülőktől kapott mintákra, az örökségre is felhívja a figyelmet. Az élet nehézségeinek túlélését segítő erőforrások szerepe is hangsúlyt kap, ezekkel képesek vagyunk a nehézségek után is felegyenesedni.

"A gyermekeimben élek tovább."

"Érzem az esőt és a szelet. Érzem a hőséget és a hideget. Meghajlok, de azután újra fel is egyenesedem. Gyökereimmel erőt szívok fel a földből. Kicsi vagyok, és növekszem. Gyenge vagyok, és megerősödöm."

Sok mese kezdődik úgy, hogy az öreg király haldoklik és keresi az utódját, azaz elfogadta a közelgő halál tényét. Ezek a mesék az utódlás, a szellemi örökséghez méltóvá válás témáját járják körbe (A fehér sólyom[xiv], Megtölteni a termet[xv] stb).

A gyászfolyamatot segítő mesék

A gyászfolyamat segítésének másik fontos feladata a pszichoedukáció, a veszteségfolyamat megértése és a kivezető utak megmutatása.[xvi][xvii] Magáról a folyamatról is szólnak mesék

A Lotilko szárnyai tunguz népmese[xviii],[xix] a veszteségfolyamatot, a krízis érzelmi elemeit érzékelteti, a magunkra maradottságot, a megfosztottságot, de a kivezető utat, a magunkba vetett hitet, a lépésről-lépésre haladásról is szépen, képszerűén beszél.

"Látta Lotilko, hogy senkitől sem várhat segítséget, csak saját maga segíthet magán."

A mese abban is segít, hogy hogyan éledhet fel ismét a belsőnk. [xx]

Hogyan keletkezett az éjszaka hindu mese[xxi] [xxii]a gyász fontos érzelmeiről beszél, a dühről a haragról, a fájdalomról, könnyekről és a gyász csillapodásának lehetőségéről, ez utóbbi különösen vigasztaló motívum.

Ez egy eredeti hindu mitosz alapján egy storyteller által irt mese. a hindu mítosz:

How the night got created[xxiii][xxiv]

A mitosz alapján Laura Simms storyteller irt meséjét használom a terápiás folyamatokban. A mese fontos mondatait emelem ki, amik a kliensek számára is fontos részei a mesének.

A mese egy paradicsomi képpel indul; minden tökéletes túlcsorduló, sok illat, szin, időtlenség.

"csak egyetlen nap létezett, és egyetlen évszak: a tavasz, a nap sohasem nyugodott le, -"virágok sosem hervadtak vagy pusztultak el. A méhkasok túlcsordultak a méztől"

Ez a paradicsomi idilli állapotra azt mondta egy 12 éves lány kliensem, hogy a testvére halála után azokat az időket pont ilyen idillikusnak látta és ő maga is tudta, hogy ez túlzóan szépnek tűnik most, mert a testvére halála után a helyzet annyira kietlen és szürke, hogy retrospektiven felnagyítódik és szebbé válik az emlék azokról az időkről amikor még együtt voltak, bár az nem volt a valóságban ennyire szép és tökéletes.

"Nem látszott, hogy lélegezne, a teste pedig hideg volt, és merev. Yama, halott"

Ez egy naturalisztikus leírása annak, ahogy felfedez valaki egy holttestet, sokszor a gyászolókkal is történik is ilyen, hogy a szeretet személyre ők találnak rá, de a mese további képei elsimítják ezt a traumatikus képet.

" Yami hirtelen megértette, hogy egyedül maradt a világban"

A magányosság érzéséről szinte minden gyászoló beszámol, igy nagyon erős élmény ez a mondat. A 12 éves lány erről azt mondta, hogy ő úgy értette ezt a mondatot, ahogy ő is igy érzi magát, hogy a testvérével való kapcsolatban egyedül maradt hisz a testvére már nincs.

"Yami fájdalma, amely mélyebb volt, mint az óceán, kiáradt a szívéből a szemein át: megszülettek a könnyek. Gyásza tomboló tűzzé változott, lassanként mindent felperzselt "

" Yami bánata a világ pusztulásához vezet"

A könnyek folyója mely pusztítóan árad és a harag a düh mint tűz minden hallgatónak feltűnik. és ez nagyon fontos pont a mesében mert validálja mindkét érzést. a szomorúságot és a haragot is és felhivja a figyelmet is ezek pusztító voltára is ,vagyis ezeknek múlniuk kell hogy ne pusztítsanak el mindent, sem kint, sem bent…

"Átölelték a lányt, és hogy jobban érezze magát, a halál elkerülhetetlenségéről beszéltek neki, de túlságosan szomorú volt ahhoz, hogy meghallja a vigasztaló szavakat. "Yama ma meghalt! Yama ma meghalt!" Könnyebb lenne számára elviselni a Yama halála felett érzett gyászt, ha tudná, hogy a ma elmúlik, és eljön a holnap."

Sok gyászoló tapasztalja, hogy a környezet vigasztaló mondatokat próbált nekik mondani, de ezek nem lettek számára vigasztalóak. A gyász elején még a veszteség fájdalma nem teszi lehetővé számukra. hogy a jövőre a felépülésre gondoljanak…

"Az istenek és istennők tehát összegyűjtötték teremtő erejüket: először megteremtették a naplementét, majd egy lágy paplanba burkolták a világot"

Az éjszaka, mint egy hűsítő gyógyír érkezik meg a mesében a világra, ami segít pihenni, aludni és segít elválasztani az egyik napot a másiktól.

"Ah, Yama tegnap meghalt. Ah, Yama meghalt tegnapelőtt". "idő múlásával Yami bánata csillapodni kezdett, ahogy az éjszaka könyörületes keze elsimította Yama halálának fájdalmát."

Az idő múlása itt egy segítő momentummá válik és a gyász enyhülésére ad lehetőséget.

A gyászolókban itt felsejlik a remény, hogy lesz az ő gyászukban is enyhülés és ők is lesznek jobban.

A gyászfolyamat alakulásához hozzátartozik az is, amikor már a múltba tudja helyezni a gyászoló a halálesetet. Yami is ezt tette a történetben– "Tegnap meghalt"– ami odáig elképzelhetetlen volt számára, hiszen nem volt időfogalma, nem volt éjszaka a birodalomban, csak nappal. Szerettünk elvesztése mintha megállítaná az időt a világunkban, s nem értjük, hogy lehet, hogy minden megy tovább odakint. Sokszor szinte teljesen lemerevedünk érzelmileg. A világban minden ugyanúgy néz ki, történik, mint eddig, a gyászoló viszont megrekedt abban a pillanatban és nehezen tud lépni.

"az idő múlásával Yami bánata csillapodni kezdett… bár sosem felejtette el kedves testvérét a vissza-visszatérő gyász vesztett erejéből… könnyei felszáradtak."

A mese végén a gyász enyhülésének lehetősége mellett, a mese felhívja a figyelmet az emlékezésre, ami az egyik legfontosabb része a gyásznak, hisz ezzel tudjuk tovább vinni magunkban az elvesztett hozzátartozóinkat.

[i] Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Társadalomtudományi könyvtár Gondolat Kiadó 1987

[ii] Révész Renáta Liliána: Prevenciós előadások lehetőségei mesékkel- a veszteségek, halál. a gyász és a válás témájában, az óvodásban és az iskolában. in: Tabu a Gyermekirodalomban Magyar Gyermekirodalmi Intézet 2021. 145. p.

[iii] Gyermekek gyásza: in: Tatelbaum, Judy Bátorság a gyászhoz Pont kiadó 2019.. 68 old.

[iv] Amikor a gyermek gyászol in: Polcz Alaine:. Meghalok én is? Jelenkor Kiadó 2007.

[v] Vargyas Gábor: Mítoszok a halál eredetéről és a bibliai bűnbeesés története. In: Mauzóleum 1.ELTE, Bölcsész Index Centrál Könyvek, 1987ű. 205–213. p.

[vi] Mircea Eliade: Bevezetés a halál mitológiájába In: Mauzóleum 1. ELTE, Bölcsész Index Centrál Könyvek, 1987. 179-189 p.

[vii] Karunga, a holtak ura. Néger legendák: (szerk.) Kende István. Európa.1970.

[viii] Minden napra egy mese. Móra 1973. 184 p.

[ix] Bodnár Bálint: Kisvárda Környéki Népmesék Nyíregyháza, 1980.

[x] Mesék életről, halálról és újjászületésről. (szerk.): Boldizsár Ildikó.: Magvető Kiadó 2009.

[xi] Bajzáth Mária: Igy megyek az iskolába, Kolibri Kiadó 1996. 82, p.

[xii] Boldizsár Ildikó.2009.

[xiii]Boldizsár Ildikó.2009.

[xiv] Boldizsár Ildikó: Mesék a szerelemről - Meseterápia – Hangoskönyv. 2019.

[xv] Adventi mesék és legendák– 24 ünnepváró történet a világ minden tájáról: (szerk.) Bajzáth Mária Meseközpont Alapítvány. 2016.

[xvi] Gyermekek gyásza: in: Tatelbaum, Judy Bátorság a gyászhoz Pont kiadó 2019. 68 old.

[xvii] Benczúr Lilla -Révész Renáta Liliána: Gyermekeink veszteségei in: Fordulópont 3. évf. 3. (13.).2001. 5-16 p.

[xviii] Esti mesék fiúknak. szerk. Boldizsár Ildikó Móra Könyvkiadó 2016.

[xix] Lotilko szárnyai. (szerk.): Korbai Hajnal. Budapest: L'Harmattan / Mosoly Alapítvány, 2010.

[xx] Boldizsár Ildikó: Die Königin, die unter dem Tisch sass und weinte: Die Ur-Kraft heilender Geschichten ARKANA 2018

[xxi] Davis, Nancy – Simms, Laura -Korbai Hajnal: Az aranytök Terápiás történetek és mesék traumát átélt gyerekeknek. Budapest: L'Harmattan / Mosoly Alapítvány, 2010.

[xxii] Stories To Nourish The Hearts Of Our Children 2013

[xxiv] http //www.teachersofindia.org/en/article/story-river-yamuna

Weboldal

• Révész Renáta Liliána: A gyásztanácsadás és a veszteségfeldolgozás lehetőségei a nevelési-oktatási intézményekben. in: Az iskolapszichológia kézikönyve 2025 Medicina KIadó
• Révész Renáta Liliána :Gyászfeldolgozás segítése mesékkel / Come possono le fiabe aiutare nel processo di lutto? How can tales help the grieving process? Poetry Therapy Italia 2025 Summer
• Révész Renáta Liliána: Nem tanácstalan! Össze van törve! Hogyan lehet feldolgozni a gyászt? Mindennapi Pszichológia 2024/4.
• Rostás Rita – Révész Renáta Liliána (2024): Végtelen és véges között Mesével a Korányi kórház hospice osztályán. MESE Összművészeti folyóirat – Narrátorok, narrációk – 3. évf.Tél 2024/3.
• Révész Renáta Liliána : Miért olyan nehéz elengedni a gyereket? Mindennapi Pszichológia 2023/1
• Révész Renáta Liliána :Mesék a gyerekek és a fiatalok gyászában in Mese folyóirat Mese és a gyermek számaban2022 1 évf 3 szám.
• Révész Renáta Liliána: Prevenciós előadások lehetőségei mesékkel- a veszteségek, halál. a gyász és a válás témájában, az óvodásban és az iskolában. in: Tabu a Gyermekirodalomban Magyar Gyermekirodalmi Intézet 2021. 145.p.
• Benyó G, Révész RL, Králik I. A Tábitha Gyermekhospice Ház bemutatása és esetismertetés. Kharón, 2017;21 (2) 1-16.
• Révész Renáta Liliána: A gyermek és szülő pszichés támogatása a gyermekhospiceban.Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle 2014 19évf/4szám.
• Révész Renáta Liliána:Egymást vígasztalva in: Letakart tükör. Halál, temetkezés, gyász 2001-Kossuth Kiadó
• Benczúr Lilla – Révész Renáta Liliána: Gyermekeink veszteségei In: Fordulópont, 2001. 3. Lindemann, Erich (1998) Az akut gyász tünettana és kezelése (ford.: Révész Renáta) Kharón, 2 (4): 13-26)